• Fafüle gomba
• Fafülgomba (Auricularia polytricha)
• Fahéj
• Fecskefészek
• Fehér mártás
• Fehér mustármag
• Fehér ragadós rizs (Oryza sativa spp.)
• Fehérmártás
• Fekete bab (erjesztett)
• Fekete kömény - Nigella
• Fekete mustármag
• Feketeáfonya
• feketebors
• Feketebors olaj
• Feketecsalán olaja
• Feketegyökér
• Felhőfülgomba (Auricularia cornea)
• Fésűkagyló (Amusium pleurone cies)
• Fokhagyma
• Francia gasztronómia
• Fűszerkömény olaj

A feketegyökér (Scorzonera hispanica) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó, Magyarországon vadon is előforduló, kevéssé ismert zöldségnövény, tápanyagokban gazdag gyökerét fogyasztjuk. Gyökerének magas kb. 12% cukortartalma, 6 mg C-vitamin, B1-, B2-vitamint, de nikotinsavat, és ásványi sókat is bőven tartalmaz.

Felhasználása:

Akár 40–50 cm hosszú kb. spárga-vastagságú fekete rudak, általában még némi földdel is a héjukon. Igazán akkor jók, ha szép egyenesek és nincsenek rajtuk rücskök, illetve akkor igazán frissek, ha feltörve ragadós lé folyik ki belőlük. Utóbbi tulajdonsága egy kicsit meg is nehezíti a kezelhetőségét, hisz hámozás közben is megszáradt ragasztó érzetét kelti a kezünkön. Épp ezért is ajánlott először a földet alaposan lemosni, majd gumikesztyűvel, folyóvíz alatt hámozni. A gyökér fekete héja alatt hófehér belső rejlik, ami nagyon könnyen és hamar megbarnul, ezért hámozás után azonnal citromos hideg vízbe kell áztatni. Elkészítését tekintve szinte minden megtehető vele, ami a spárgával is – azaz párolható, főzhető, süthető s karamellizálható is. Itt is érdemes megemlíteni, hogy a főzés során is elég sok ragacsos folyadék fő ki a feketegyökérből, megnehezítve a felhasznált edények tisztítását. Ízét tekintve spárgára és gyökérre (fehérrépa) emlékeztet.